Merre megy a magyar napelem piac és érdemes-e belevágni a beruházásba?

Napelem

Jelenleg hatalmas a bizonytalanság a háztartási naperőművek körül, és tény, hogy a piac szabályozásáért felelős döntéshozók sokat tettek azért, hogy ez így alakuljon. Az utóbbi évek tendenciája abba az irányba mutat, hogy a Magyar lakosság felismerte a napelemrendszerekben rejlő lehetőséget, 2022-ben csúcsokat döntött a beruházások mértéke, amit csak 2023 első féléve tudott meghaladni. Talán te is közel jártál hozzá, hogy belevágj a beruházásba, de a visszatáplálás korlátozása és az elszámolás körüli teljes bizonytalanság további várakozásra késztetnek. A kétkedés teljesen érthető, hiszen több millió forintos beruházásról van szó, jelenleg nem elérhető hozzá semmilyen pályázat vagy Európai Uniós forrás. Ennek ellenére a végletekben való gondolkodást és a kockázatvállalás teljes elutasítását nem tartjuk tanácsosnak. A piacon most egy alapvetően lemondó, pesszimista hangulat uralkodik, melyeknek sokszor csak részben van alapja, ezért fontosnak tartjuk az alapos utánajárást, a hiteles információkat és mindennemű spekuláció elutasítását. Ezen információkat kíséreljük most érthetően összeszedni és nem engedve a pesszimista hangulatnak nyitott szemmel járunk, és próbálunk egy reális képet alkotni a piacról, hogy a rossz hírek közepette észrevegyük hogy továbbra is érdemes beruházni.

A visszatáplálás korlátozásának okai és feloldás

A háztartási napelemerőmű-piac Magyarországon meghaladta a 2000 megawattot, ez azt jelenti, nagyjából 250 ezer háztartásban található ilyen rendszer, tehát a lakosság élt a lehetőséggel, aki
tudta, tavaly október 30-ig beadott igényt arra, hogy napelemes rendszert telepíthessen. A százszázalékos támogatású pályázatban 43 600 háztartás nyerte el a támogatást. Majd érkezett a hír, a hálózat túlterhelésének védelme érdekében nem lehet több erőművet a hálózatra kötni. Akik tavaly október 31-e után adták be az igénybejelentésüket, és megvalósították a rendszerüket, azok ezt csak
úgy tehették meg, hogy visszatáplálás elleni védelemmel látták el, azaz nem használhatják a hálózatot az extra termelésük visszatáplálására, ezt nem veszi meg tőlük a szolgáltató. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke szerint semmi nem indokolta azt a kormányzati lépést, hogy általános tiltást vezessenek be a visszatáplálásra. „A magyar villamosenergia-hálózat állapota nem indokolta ezt a lépést. Valóban találhatóak az országban olyan területek, ahol ez szükséges volt, de korábban is a szakemberek döntötték el, hogy hol lehet csatlakozni a hálózatra” – összegezte. A legutóbbi – nem hivatalos – közlemények szerint 2023 október 1.-jétől a kormány egyes körzetekben fokozatos feloldással újból engedélyezheti majd a hálózati áram visszatáplálását a háztartási méretű naperőműveknél.
Ha tehát még nem is hivatalos a korlátozás feloldása, legalább egy valamiben szinte biztosak lehetünk. A korlátozás bevezetése után Magyarország ígéretet tett az Európai Uniónak arról, hogy nem fog két évnél tovább élni az intézkedés. Így a tervek szerint nem léphetünk át úgy a 2025-ös évbe, hogy még mindig csatlakozási stoppal szabályozzák a napelem piacot, hiszen 2024. december 31-ig meg kell szűnnie a napelemes korlátozásnak.

Szaldós elszámolás mint ösztönző erő

Napelem rendszereknél jelenleg az úgynevezett szaldó elszámolás van használatban. Ez az elszámolási mód arra lett létrehozva, hogy ösztönözze a napelem rendszerek telepítését. Valami olyasmi ez, mint az elektromos autózásban – a mára egyre inkább visszaszoruló – ingyenes parkolás és ingyenes töltés. Anno ezekre is szükség volt, hogy egyre többen vásároljanak és használjanak elektromos autót. Ugyanezt a szerepet tölti be a szaldó elszámolás a napelem rendszereknél.
De hogyan is néz ki a szaldó elszámolás:
A szaldó elszámolás lényege, hogy az egy év alatt a hálózatba kitermelt, azaz amit a villanyóra mért, és az egy év alatt a hálózatból felvett energiamennyiség, (amit a villanyóra szintén mért) annak a különbözete alapján fizetendő a díj. Azaz alul termelés esetén csak a fennálló különbözetet kell az eredeti fajlagos költségen kifizetni a szolgáltatónak, túltermelés esetén pedig visszaigényelhető a megtermelt energia nettó energia díja. Utóbbi a rendszerhasználati díjak nélkül értendő. A szaldó elszámolás lehetőséget nyújt, hogy egy jól megtervezett és méretezett napelemes rendszerrel nulla forintos villanyszámlája legyen. A szaldó elszámolás az Európai Uniós szabályozással összhangban 2023 december 31-ig marad. A felhasználó számára ez a tökéletes megoldás, mert a szaldó elszámolásban akár 1 éven át tárolhatja ingyen, a szolgáltató hálózatán az általa megtermelt energiát. Ha a napelem rendszer tulajdonosa jól mérte fel az igényeit, és a telepítő cég pont a szükséges méretű rendszert állította össze, akkor mindössze évi pár ezer forint elosztói alapdíjat kell fizetni a szolgáltató felé. Emiatt a szolgáltatói oldalról érthető, hogy az egyre nagyobb számú napelem rendszer tulajdonostól is, évi pár ezer forintnál több bevételre szeretnének szert tenni. A lánc fontos harmadik szereplője a fogyasztón és a szolgáltatón kívül az állam. Egyrészt fontos vállalásai vannak az unió felé a megújuló energia használatának folyamatos növelésére, ezért ösztönöznie kell a hálózat bővülését, másrésztől pedig a 27%-os adó formájában nem mindegy, hogy évi pár ezer vagy pár százezer forintos összeg szolgál az adó alapjául. A már szaldós elszámolásban lévő fogyasztók aláírták a szerződést, hogy 10 évig szaldós elszámolásban maradhatnak ami eddig az éves szaldó elszámolást jelentette, ezt kívánta módosítani az állam havi szaldós elszámolásra. Szeptember 8-án azonban jött a hír, „a felek közös nevezőre jutottak abban, hogy a meglévő háztartási napelemes rendszereket működtetők körében a havi szaldónál kedvezőbb módon is végrehajtható a fokozatos átmenet az éves szaldó fenntartásával”. Ez azt jelenti, hogy mindenki, akinek már üzemel a háztartási napelemes rendszere, illetve azok is, akiknek már előkészületben van ilyen (azaz legkésőbb idén szeptember 7-ig jelezték fejlesztési igényüket) jogosult marad az éves szaldó elszámolásra. Kitétel azonban, hogy a rendszert 2025 év végéig telepíteniük kell. A szeptember 8-a után induló fejlesztések már a bruttó elszámolás alá kerülnek, de ennek részleteiről még nem állnak rendelkezésre információk, csupán annyi, hogy az állam keresi a lehetőségét annak, hogy a jövőben hogyan tudják majd ösztönözni az új beruházásokat. Adott helyzet feloldása egy olyan elszámolási mód lehetne, amiben mindhárom szereplő enged és kap is valamit. Ez lenne az új bruttó elszámolás, mely során 3 érdeknek kell érvényesülnie:

      • A fogyasztók költségei nem emelkedhetnek a sokszorosára a szaldó elszámoláshoz képest.

      • A szolgáltatónak korrekt bevételekhez kell jutnia a napelemes rendszerek után.

      • Az állam is több adóbevételhez kell jusson a jelenleginél.

    Bruttó elszámolás

    Mielőtt körbejárnánk a témát, az elején leszögeznék: Jelenleg (2023. szeptember 6-án) semmi konkrét információ nem érhető el a bruttó elszámolásról. Tehát amit innentől olvas az leginkább csak spekuláció, még akkor is, ha részben korábbi adatokra vagy kormányzati információ morzsákon alapul is. Képzeljünk el egy napsütötte nyári délelőttöt. A napelem rendszerünk ontja az energiát, miközben mi épp a munkahelyünkön dolgozunk. Mi történik ekkor? A ház működő fogyasztói (hűtő, fagyasztó, egyéb áram alatt lévő eszközök) a megtermelt energia egy kis részét azonnal elfogyasztják. A többit pedig feltöltik a szolgáltató hálózatára. Ezért a feltöltött energiáért megkapjuk annak a lakosság felé elszámolt árát, kb. 5 Ft-ot. (A villanyszámlánkat jobban megnézve láthatjuk, hogy 1 kWh ára valahol 5Ft* körül van. Erre jön rá kb. 24Ft rendszerhasználati díj és mindezt megkoronázza a 27%-os ÁFA.) Leszáll az este, hazaérkezünk, bekapcsoljuk a mosógépet, mosogatógépet, tévét, villanyt és minden más elektromos eszközt és fogyasztjuk az áramot. A napelem rendszerünk viszont éjszaka már nem termel energiát, így a szolgáltató hálózatán keresztül vételezzük azt. És a vételezett energiának kifizetjük az árát, a fentebb bemutatott 37-38Ft-ot kWh-ként.
    Jól érzékelhető, hogy ha a bruttó elszámolás így állna össze, akkor onnantól kezdve senki nem akarna napelem rendszert telepíteni, mert anyagilag nem érné meg. Hiszen egy napelem rendszer által megtermelt energiának kb. az 1/3-át tudja a ház azonnal felhasználni, (Tehát ez az a rész, amivel a nekünk 36 vagy épp 70Ft-ért számlázott áramot ki tudjuk váltani). A többi 2/3-ot pedig feltöltenénk a hálózatba 5Ft-ért, majd visszavennénk 36Ft-ért. Le kell azonban szögeznünk, hogy mindez még közel sem biztosra vehető információ, hiszen a bruttó elszámolás részleteit még nem tisztázta a kormány. Ennek az ellentmondásnak a feloldására találták ki első körben, hogy a lakossági napelem rendszerek telepíthetők legyenek állami támogatással is. A 2021-2022-ben elérhető Otthonfelújítási támogatás, a napelem rendszer bekerülési árának 50%-át adta vissza a felhasználónak. Ezzel a komoly mértékű támogatással próbálták „versenyképessé” tenni a bruttó elszámolást a szaldós elszámolással szemben. Ugyanis a támogatás igénybevételének feltételei közt az is szerepelt, hogy 2021. július 1-től kizárólag bruttó elszámolás választása mellett igényelhető. (Ezt később a hatályba lépést megelőző éjszaka végül eltörölték.) 

    Később a 100%-os napelem pályázat néven elhíresült támogatásnál már alapfeltételként jelöltékmeg, hogy a nyertes pályázót bármikor bruttó elszámolásba lehet tenni. Az állami támogatások és pályázatok hatalmas lökést adtak a napelem piacnak. A kormányzatok számos országban támogatják a megújuló energiatermelést, és különböző pályázati lehetőségekkel ösztönzik az embereket a napelem rendszerek telepítésére. Ezek a támogatások segítik a beruházások megtérülését és csökkentik az önerő szükségességét, így hozzáférhetőbbé teszik a napelem rendszereket a lakosság számára. Már említettük, hogy a bruttó elszámolási rendszer sok bizonytalanságot hordoz még magában, de a helyzet közel sem olyan tragikus, hiszen bizonyos részleteket már lehet tudni. Amire számítani lehet, hogy az akkumulátorokkal felszerelt napelem rendszer lesz a „nyerő” választás. A szigetüzemű rendszerek ugyanis képesek az akkumulátorokban a napközben megtermelt energiát eltárolni, így megoldódik az este felhasználni kívánt árammennyiség biztosítása. Tény, a befektetési költségek jóval magasabbak, ha energiatárolóval felszerelt napelem rendszerekről beszélünk, de egy megfelelő akkumulátorral a megtérülési idő drasztikusan csökkenhet. Ez persze még feltételezés, és közel sem annyira biztos megoldás, mintha még valaki idén telepítené a napelem rendszerét, a szaldós elszámolási rendszerben maradva.

    Az árak folyamatosan csökkennek, 10-12 év alatt ötödére esett vissza a napelemek ára, ennek is
    köszönhető a rendszerek megtérülési idejének folyamatos csökkenése.

    Aki siet, még a régi elszámolási rendszerben maradhat

    Aki 2023.09.07-éig beadta a telepítési igényét és még 2025 előtt telepíti napelem rendszerét, tíz évig a régi elszámolási rendszerben maradhat. Most számít igazán, hogy olyan kivitelezőt találj erre a feladatra, aki nemcsak alapos és megbízható munkát végez, de gyorsan végre is hajtja azt.

    További tartalmak

    Kérjen ajánlatot még ma!